2007. július 10.

Cat #2

Szóval még mindig a vasárnapról, amikor a mai nappal ellentétben nyár volt...




Miután megkaptam az alapkiképzést:




- Pöffnél nem élesedünk, csak kiengedni/ráengedni a grószra, hogy még ne boruljunk fel.


- A forduláshoz kevés a kormány, a kat megáll a szélirányban, a behúzva maradt fock kezd beggelve leforgatni.


- Hátszeles szakaszon érdemes hátra terhelni, mert, ha a kat orra belevág egy hullámba, akkor átesek az elején (orra borul a hajó)


- Borulás esetén az egyik zsebben van a borulókötél, amit a felül lévő szörftesten kell átvetni, és úgy visszaborítani a járművet.


- A halzolás a biztos, ámde veszélyesebb művelet. Olyankor először a fockot kell teljesen kiengedni, aztán figyelni, hogy nehogy elakadjon a grósz, hanem ki tudjon vágódni, mert különben - már kitaláltad, ugye? - borulás.




Na, nekem nem volt ilyen komoly szelem, de azért hatalmas küzdelmet folytattam a kötelekkel, és vitorlákkal. Főképp az motivált, hogy a partról gyors, és szabályos vitorlaváltásokat lássanak.




Megjegyezném itt, hogy felvettem egy verseny egyik futamának első befutóját videóra, és annak is a csapásváltását. 2 másodperc. haláli... A grósznál alig látszik olyan pillanat, amikor nincs kifeszülve. Végig hajtja előre a vitorlást.




A kat kalandhoz még annyit, hogy kikötés után Bence (a tulaj) megkérdezte, hogy nem akarok egyszer végre szélben is vitorlázni...

Na, és ilyen, ha valaki szélben katozik... ott bizony van bukás... itt is az volt a végén, mert bevágott egy hullám...



0 vélemény érkezett: