2007. július 23.

Magyar táj, magyar borok

Mostmár több este is ugyanaz volt a programom: borfesztivál. A mai napon már a mi falunkban nem lesz, de szerdától Vonyarcvashegyen újra kezdik :) Szinte veteránnak számítok, az első nap szeleburdi kóstolgatása után két termelőt találtam, akiknél szívesen iszom bort, az egyik az Eke pincészet, a másik a Brazsil cseppek cégér alatt található család.
Amúgy azért is érdekes a fesztivál, mert csak helyi borok indulhatnak. Így aztán ugyanarra a témára találunk variációkat:
Juhfark, késői szüretelésű borok, rozék és Cabernet Sauvignonok, szürkebarát, zweigelt, kékfrankos, olaszrizling.

A zenekarok tudása változó, a közönség bulizni vágyása változatlan.

És akkor most arról a tájékról pár szót, ahol az egész zajlik...

Balatonpart. Ragyogó idő, lebarnult emberek. Most pár nap után kezdem érezni, amit a kollégám mondott: Ez az igazi élet. Vitorlázni, pihenni. Az irodában poshadni, stresszelni a cég dolgain: Ez az antivilág. Egy vetített, virtuális világ. A természet, az elemek találkozása a valóság:

a nap tüze,
a szeles levegő,
a Balaton hullámzó vize,
a tóparti kavicsos föld,

itt lehet az ember önmaga.

0 vélemény érkezett: