2007. szeptember 4.

Nők #3

Munkahelyemen a 6.ra kell felmenni egy lifttel, ami az általam ismert legalattomosabb szerkezet... nem hiszed? Amíg nem utazol benne, addig nem is tudod elhinni...
Most ebédnél gyors spuri, mert sok a meló, és kevés az időm. Így a korábbi sztorik jutottak az eszembe, amikor egy meglehetősen csúnya, és undok tekintettel a világba vicsorgó nő szállt ki a másodikon.
Mert az a Nike képviselet, oda általában baromi jó nők szoktak menni. Egyszer régen írtam róla, hogy a földszinten megmondom, hogy hányadikra megy egy nő, de ez már borult, a céghez is felvettek gyakornoknak egy 178cm-es pálcikanőt (persze, a keserűség szól belőlem, mert ismételten olyan lekezelő, hogy ennek nem látom okát. miért lenne valaki attól istennő, hogy modellkedik? úgyhogy, ha kedves olvasó, modellcsaj vagy, és velem akarsz összejönni, akkor ezt tagadd le az életedből! :) )

Szóval, a Nike-hoz jó csajok mennek. Egyszer a lifbe egy elég látványos leányzó mellé sikerült beszállnom, akinek úgy voltak felpolcolva a mellei, mint a tiroli tehenészlányoknak... nagyon szép arca is volt, de a sziát már nem a szemébe nézve mondtam. Éreztem, hogy ez így nem jó, vettem egy nagy levegőt, és hátatfordítottam. Az egész lift szép csöndesen vigyorgott a reakciómon.

Amíg erre a sztorira emlékeztem, addig felérkeztem a saját recepciónkra.
Ott Fanni a recepciós fogadott, hogy mosmár kapcsolt, hogy ja, én voltam az, de nem emlékszik, mikor hívtam moziba....
Megdöbbentem. Most ezt ki mondta neki.
Azt mondta a Gergő. Gergővel most ettem ebédet, és amíg várt rám, addig a recepciós lánnyal beszélgetett... talán azt nem kellett volna visszamondania, hogy miért haragszom Fannira.
Az egyszerűség kedvéért azt füllentettem, hogy nem emlékszem, pedig de. Volt annak már egy éve is. De most nem volt kedvem ezt elmagyarázni. Megnyugtattam a hölgyet:
- Ne aggódj, többé nem fog előfordulni, hogy moziba hívlak.
- Pedig szívesen mennék.
- Na, jó, majd meglátjuk, annyi kultúrautalványom van mint a szemét - eredetileg is ezért hívtam moziba, és idegesített, hogy előadja a dolgot, mintha legalábbis a kezét kértem volna meg. Akkor akadtam ki rá.
Úgyhogy lehet, hogy megyek vele moziba.
Majd. Most még nem. Meg jobb lenne több emberrel. Most semmi kedvem hozzá, hogy valaki előadja a királylányt. Meg nagyban javíthatná a megitélését, ha szólna a bulikról, mert halálra idegesít, hogy a kollégák az orrom előtt beszélik meg, de nekem azt mondják, hogy házibuli.
Ha már a munkahelyi lányok, akkor a viráglocsolós leány. De őt nem moziba hívnám, hanem gokartozni. A barátjával együtt. Mégis szimpatikusabb. Ő kapta nálam a B2 sorszámot, azaz Csilla után ő a másik benzintyúk :)
Ezerszer jobb, mint az eddig ki nem osztott K1 és Kxxx sorszámok:
A lányok, akik előadják magukat, mint istennők, vagy királylányok... Az ilyeneket nem tartom különbnek azoknál, mint akik eszedbe juthattak a K betű kapcsán.

Utálom, ha valaki előadja magát. Én sem teszem. Ha valamit mondok, azt úgy gondolom.
De hogy:
- Légyszike ne gondold azt, hogy én azt gondolom, hogy te azt gondolod, hogy én...






Kollégám meg buborékot fúj a fújóval... A másik meg úgy viszonyul a buborékokhoz, mint kb egy ogrétől várhatná az ember :)

0 vélemény érkezett: