2007. december 9.

Helyzetjelentés...

Lezártam a könyvet. Exportáltam PDF-be, és kedden levédetem az Artisjusnál. (De lehet, hogy holnap, mert ebben a stádiumban már nem sokat tudok rajta javítani)

Meséltem a Top 4-ről? Nos, "pécsi" Katáról hallottatok, hallottatok arról a Katáról, akivel lovagolni voltam. Hallottatok Ildiről, aki pár év alatt a régen ismert csibészből egy lelkileg sebzett, kommunikációra képtelen nővé alakult. Még egy személy hiányzik a mozaikból. Bármilyen fura, és ezen én is jót mosolyogtam, ő is Ildi. Szóval a pécsi lány azt hiszem ok, bár keveset tudok róla. A két másik szereplő saját hibájából rontotta el az életét, Ildi viszont nem tehet róla, és még akkor sem tudok rá haragudni, ha az első találkozó után, amin már beszéltük meg, hogy mi lesz a következőn, minden átmenet nélkül eltűnt az életemből. Mivel valószínűleg csak egy részét tudom annak, hogy milyen kemény, és kíméletlen az az élet, amiben él, sosem léptem át egy határt, és nem mentem utána (nem akartam sarokba szorítani), bár addig versekben kommunikáltunk, és úgy tűnt, hogy teljesen egy frekvencián vagyunk. Sajnálom. Én is elkövettem egy baromi nagy hibát, és erre nem vagyok büszke, de az volt a szar, hogy kicsiben tapasztaltam azt, amiről beszélek: elkövettem egy marhaságot, ami akkor jó viccnek tűnt. Később, mikor kapcsoltam, hogy nem az, akkor meg már nem volt jó vicc. És ebből részben Ildi is kapott, bár nem neki szántam :(

Tehát, sohasem szabad elfelejteni, hogy minden tettünkért vállalni kell egyszer a felelősséget. Lehet, hogy később, de akkor már nem tudjuk a múltat megváltoztatni. Apró hülye ötlet volt, de nem rám jellemző, ezért elég szar képet festett rólam.

No, tehát, a vers, amit Ildinek, egy számtól megihletve írtam (szerette is!):


Fáradt reggel

Nehezen kelsz, húz még az ágy
Míg a fürdőbe kibotorkálsz
Bármibe fogsz, abbahagyod
Ha indul egy nyári napod

Valaki szól, valaki kért,
Szeretnél élni valakikért.
Senki nem jó, senki nem rossz,
Üresen telnek a hétköznapok.
Mennél valahová, válnál valakivé
De csak az álom marad tiéd.
Valaki hív, valaki vár,
Egyszer majd úgyis hazatalálsz
Semmi nem csúf, semmi nem szép
Nincsen más csak az emlékezés

Emlékezés, vagy gondolat?
A jövő hív, vagy a múlt riogat?
Eléred majd? Vagy elveszíted?
Csak az segít, ha van még hited.

Álmodni kell, álmodni fogsz,
Míg ez a jövő bármit is hoz.
Indulni kell, bármerre el
Ha indulsz, tán megérkezel.


És a szám, ami ihlette: (érdemes figyelni a szövegére, nagyon szép, és teljesen más, mint az én szövegem!!!)

0 vélemény érkezett: