2008. január 4.

Ajjajj

Úgy látszik, hogy nem ér véget a gyereksírás, csak, ha én megyek el hazulról.
Most itt van az ölemben húgom kisebbik lánya, mert eddig üvöltött, mint a sakál.
Most megvárom, amíg húgom visszajön, aztán én lépek le, mert ez egy kicsit sok :)

Na, leraktam, azóta újra üvölt. Azt hiszem, most megyek el itthonról.

2 vélemény érkezett:

Napfény írta...

Szia! Kitartás ezerrel!!! Meglátod amikor hazamennek, olyan nagy lesz a csend, hogy a végén még visszasírod őket:))))

vmistvan kukac hotmail.com írta...

Jajj, nagyon szeretem ám ezeket a piciket. Mondtam húgomnak, hogy sokkal könnyebb ám az ő gyerekeivel, mert szeretem a két csibészt. A szomszéd gyerek tudna igazán kiborítani.
Kisebbik, ha meglát, akkor mosolyog, az is édes, de még nagyobb elismerés, hogy Katica is láthatóan szeret engem! Pedig ő nagy vadóc ám!
Amúgy hazamentek, csak éppen, mire felébredtem reggel, addigra nagymutterre bízta a gyerekfelügyeletet húgom, ezért mintha semmi sem változott volna.
Amikor sírnak, nem úgy idegesít, hanem sajnálom őket. De egyszerűen nem tudok mindig velük foglalkozni. A két kölök kibírná, sőt, szét is szednének, de ma egy csomó más dolgom is volt.