2008. január 23.

Megsúgom nektek,

hogy teljesen úgy érzem, hogy csak a helyzet kényszerített arra, hogy megírjam A Kokom Kiáltványt. Nem érzem magam jó írónak, nem érzem, hogy fene nagy érzékem legyen az érvelésekhez, nem ismerem eléggé az embereket. Kínnal-keservvel próbáltam összerakni egy élvezhető történetet, mert nagyon úgy nézett ki, hogy a Kokom eszméjének meg kell jelenni könyvben, viszont más meg nem írja meg.

Ha rajtam múlna, nem informatikus lennék, de talán még könyveket sem írnék. Napsütötte mezőkön csavarognék dalokat dúdolva, és verseket írva a szerelemről, és az élet szépségéről.

Az, hogy ilyen unalmas, és idegesítő bejegyzéseim vannak, annak köszönhető, hogy muszájból, kötelességtudatból meg kell csinálnom dolgokat. Túl kell élnem, úgy, hogy át is tudjak valami jót is élni.

Sokan visszatértek ide.

Szeretném, ha rövid, szlogenszerűen írnátok valamit: mi foglalkoztat titeket, mik a félelmeitek, mire vágytok!

Ha kialakul valami párbeszéd, én is elmondom nektek őszintén... megint megmaradt bennem egy álom, egyre jobban tudom, hogy mik a legmélyebb érzéseim.

2 vélemény érkezett:

Coriolis írta...

Hogy nem érzed magad jó írónak? Szerintem jó stílusod van, ami a könyvben is sikeresen átjön. Azt nem érzem, hogy nem volna érzéked az érvelésekhez, mert engem könnyen megragadott már az a mondanivalód, hogy a jelenlegi rendszer rossz és valami mást kéne találni. És azzal, hogy felkínáltad annak a lehetőségét, hogy íme itt van valami más, ami e helyett lehetne, szerintem máris nagyon sok ember érdeklődését felkeltetted.

Az informatikus "szakma" szerintem egy gyűjtő. A legtöbb ember nem azért csinálja, mert imád számítógépekkel pepecselni, hanem azért, mert lehetőséget ad a munkán kívüli minőségi életre. Én például azt szeretem benne, hogy a napi 8 órán kívül élhetek nyugodtan a hobbijaimnak, és egy visszafogottabb életvitel mellett nincsenek megélhetési problémáim.

A kérdésedtől úgy látom, hogy eltértem, ezért arra röviden, szlogenszerűen egy másik hozzászólásban válaszolok...

Coriolis írta...

Mikre vágyom? Eggyé válni valakivel és családot alapítani vele. Elmerülni a zenében és beleolvadni a természetbe. Olyan emberekkel lenni, akik valamilyen szempontból feltöltenek. Valamit hozzátenni a világhoz, valamit alkotni...

Mitől félek? A világ lefelé megy a fanatikusok miatt. Karöltve menetelnek a pénzt bálványozók, akik felülről teszik tönkre a világot nagy léptékben, és a vallási fanatikusok, akik emberi szinten lehetetlenítik el az életet. Félek, hogy a gyerekeimnek már menekülniük kell, hogy nekik már az életért kell küzdeni. Félek, hogy elvesztttük az európai civilizációt.