2008. január 9.

Nos akkor...

Kedves lányok, asszonyok - akik olvassátok a blogom!
Ezennel szeretném megköszönni a jelenléteteket, amivel egyensúlyt tartotok, és emelitek az oldal fényét.
Ez pl abban jelentkezik, hogy meggondolom, mikor használok ordenáré kifejezést.
Utálom megtartani a hivatalos nőnapot, a legnagyobb hazugság egy napba sűríteni azt a tiszteletet, aminek egész évben meg kéne nyilvánulnia. Viszont, a mindennapok mellett érdemes néha megállni, és átgondolni a dolgokat.
A könyvemben megmintázott Gábor/Guru karakter élő mintája mondta, hogy az emberek elismeréshiányosak. Az természetes, hogy leszúrást kapunk, ha hibázunk, de eredményeinket ritkán ismerik el.
Köszönet az érzékenységetekért, intuíciótokért, hogy kibírjátok világmegváltó terveinket, hogy elviseltek akkor, amikor a tervek dugába dőlnek. Hogy biztosítjátok a hátországot, a család melegét, az otthont.

Na, ennyi :)

Azért sem írom tovább, mert a kínai kolleganő németül telefonál, így nem lehet koncentrálni :D

0 vélemény érkezett: