2008. január 30.

Tavaszi téma

Bár süt a nap, még csak a varjak kárognak sértődötten, a kisebb madaraknak eszük ágában sincs kinyitni a csőrük, és csökkenteni a testhőjüket.

Ismerős blogokon felbukkant egy téma, és keringőzik. Saját véleményt itt fogok megírni. Viszont ahogy egy kedves bloggerinával már megbeszéltük: személyeset kitenni a blogba nem a mi műfajunk. Így csak szőrmentén fogalmazom meg a véleményem.

Alapkérdés: Ki milyen az ágyban?

Tegnap megnéztem a Született feleségeket, hamár egyszer Tisza Kata azt mondta, úgy nézek ki, mint Carlos :) Az is elgondolkodtatott :)

Tehát, kettőn áll a vásár, hogy mennyire illenek össze, és akkor, mint Carlosék esetében, kell az, hogy ne csak azért legyenek együtt, mert logikus, hogy együtt vannak, hanem kell a vonzalom szikrája is.

Egy másik kiegészítő kérdés az, hogy: Miért kezdenek a pasik fiatal lányokkal?
Visszakérdezés: miért ne?
Azt a kritikát hallom, hogy a fiatal lányok tapasztalatlanok, és egyébként is buták... És ezt nem egy helyről.
Tapasztalat témában most átadom a szót egy régi történet szereplőinek:

- Leány - felelt erre a király - bizonnyal sokat tudsz te és kicsiny fejed telve van fondorlatos tudománnyal. Bár, hogy mint lehetséges ez a te korodban, azt csak a Teremtõ tudja. De azért mégis csak túlságosan fiatal vagy és a férfiakkal való bánásnak még csak majd ezután kell az ábécéjét megtanulnod.
A leány kacagott és mondá :
- Oh, atyám, tényleg te vagy az én atyám? Azt hiszed tán, hogy az asszonyi ügyesség és a járatosság nemünk mûvészetében a kortól függ, és a tapasztalás annak szülõanyja? Ellenkezõleg, vele születik minden nõvel és a kor, meg a tapasztalás inkább elpusztítja idõvel, semmint növelné. Vajon tanította-e a Teremtõ a pókot, hogy miként szõje hálóját, vagy a méhet, hogy miként készítse a mézet, vagy a lótuszt, hogy miként hajtson virágot? És ha bölcsességet adott az elefántnak, megfosztotta volna a nõt a nemének oly szükséges képességektõl? Lásd én leveszem vállaidról e terhet s magamra véve, sikerre váltom azt, a királyságod és a férjem javára, valamint saját javamra. És küldj el hozzá engem is, amilyen gyorsan csak lehetséges. Addig is, a saját személyemre nézve, magam szintén küldök üzenetet néki, a követed által.

Némiképp ennek ellentmondanék, szerintem mindent tanulni (is) kell, de az biztos, hogy az adottságok sokat számítanak.

- Honnan lehet előre tudni, hogy valaki jó az ágyban?
Na, ezért nagy baj, hogy manapság olyan helyeken ismerkedünk, ahol nem lehet táncolni.

A tánc annyit elárul! Lehet tanulni, és állandóan számolni fejben, kínnal-keservvel próbálni kihozni valamit a ritmusból, és lehet felszabadultan, a zenével, és a partnerrel eggyé válva siklani a parketten.

Nem mindegy, hogy ki vezet, nem mindegy a testalkat, nem mindegy a viszonylagos magasság...

És az sem mindegy, hogy a partnerek mennyire ismerik a táncot, és mennyire szoktak össze.

Egy hétvégés hiperintenzív argentín tangó tanfolyamra jártam másfél éve. Két nap tánc reggeltől estig. Egy ismerős lány jött volna velem, de csak a kedvemért, nem a táncért. Inkább visszamondtam neki, mert úgy gondoltam, hogy ezzel megfosztok egy másik lányt a lehetőségtől, aki tényleg szeretne táncolni. (Erről az ismerős lányról azért elárulom, hogy volt akkor barátja, akinek nem volt kedve vele táncolni menni. Úgyhogy ne utáljatok ezért nagyon engem, hogy lemondtam neki!)
Így aztán ismeretlenekkel táncoltam. A második napon, amikor már ment a tánc, de nem voltunk még túlzottan fáradtak, voltak olyan esetek, amikor némelyik ismeretlen lánnyal is megtaláltuk az összhangot. Ahogy sikerült a lépéssorozat, és, mivel a tangó improvizáció, ehhez teljesen egy húron kellett pendülnünk, mindketten egyszerre éreztük, hogy: HŰHA! Egymás szemébe néztünk és elmosolyodtunk. A tánc már adott valami cinkosságot, összetartozást.

Aki nem ismerné a tangót, annak elmondom, hogy egy kicsit rendhagyó tánc. Improvizáció, és nem vezet a fiú, csak sugall. Jeleznie kell partnerének, hogy mit szeretne, a lánynak meg figyelni. De csak együtt tudják megcsinálni a lépéseket. Oktatóink azt mondták, hogy úgy kell mozdulnia a fiúnak, hogy a lánynak jó legyen letáncolni a sugallt lépéssorozatot.

Mélységesen erotikus! Volt, hogy oktatóink megmutatták, milyen lesz majd a tánc, ha belejövünk, és a lány utána kipirult arccal, mosolyogva kapkodta a beszéde közben a levegőt, a fiú meg csak elégedetten, sokatsejtetően somolygott...

na, végezetül álljanak itt ők maguk:

Hölgyválasz

6 vélemény érkezett:

Napfény írta...

Nos újdonsült Carlos megtaláltad a hasonlóságot?
Az idézetre térve: azzal nem értek egyet, hogy az asszonyi ügyesség stb. a kor és az idő múlásával pusztulna. Ez így bocs, de hülyeség. Ha valaki úgy látja, hogy "pusztul", akkor ne csak a nőt, hanem a mellette lévő férfit is alaposan szemügyre kell vennie. Mert bizony a nő akkor igazán nő, ha a partnere is igazán férfi minden tekintetben. A lagymatagság is kettőn áll!
Fiatalabb lányok: sok esetben könnyen becserkészhetőek...
Fiatalabb hapinál, már ez nem így van, mert ott nem a nő, hanem a pasi teszi meg az első lépést, mégha hihetetlen is. Ebben a felállásban a helyzet elfogadása az, ami nehezít.

vmistvan kukac hotmail.com írta...

Kedves Napfény!
Igen, ez így elég rosszul jön ki, de azt hiszem, ez nem A Hajnal Leánya c. könyv bűne, hanem talán a fordításé. Azért az indiaiak nem voltak régen sem hülyék, nem véletlen, hogy ők írták a Káma Szútrát.
Azt hiszem, talán a fordítás a ludas (szankszkrit - hindu - angol - magyar) és eredetiben így néz ki: a kor, meg a tapasztalás valószínűbb, hogy inkább rombolja, minthogy növelné.

De belegondolva nem biztos, mert a könyv megjeleníti a lélekvándorlást, amit a leány így mond:
"Én előző életemben a Virágos Ijj istenét imádtam" = Káma, a szerelem rajongója volt.

Mindenesetre egy normális társadalomban nem is lenne olyan ritka, hogy a lányok anyjukkal beszélik meg a szerelem titkait :D Eddig még csak egy ilyen esetet hallottam...

vmistvan kukac hotmail.com írta...

ja, látod, az eredeti szöveggel már a bejegyzésben is szembeszálltam

vmistvan kukac hotmail.com írta...

nem akartam extra bejegyzést szentelni ennek, de az új kolléga kiborít.

eddig wifin csatlakozott a céges hálóra, most közölte, hogy vezetéken akar tovább dolgozni, mit csináljon?

mondtam neki, hogy kapcsolja le a rádiós hálózatot, és dugja be a kábelt egy csatlakozóba.

mondta, hogy már megtette.

mondom, hogy akkor próbálja ki, hogy most megy-e a hálózati kapcsolat.

megkérdezte, hogy hogyan értem, hogy próbálja ki.
néhányszor nekifutottam, hogy elmagyarázzam, hogy mi a kipróbálni szó jelentése, aztán megkérdezte, hogy miért kell kipróbálni. erre feladtam, és emelt hangoln közöltem vele, hogy akkor oldja meg, az én kifejezőképességemnek a határára értem.
végülis kipróbálta, de én kész vagyok.
ő meg megsértődött. tulajdonképpen azt szerette volna, ha megcsinálom neki, mint ahogy korábban a magyar billenytűzetkiosztást is felvettem neki. nem az én dolgom. van erre részleg a cégnél. úgy látszik, ha hagyom, napi 5 olyan feladatot kioszt majd, amit ő is meg tudna oldani.
ehhez még arra is hajlandó, hogy tökhülyének tettesse magát, és ne értsen meg olyan szavakat, mint a kipróbálni.
ismerős Napfény? :)
energiavámpírok szevasztok!

vmistvan kukac hotmail.com írta...

napfény:
kettőnk tapasztalataiból össze lehetne rakni az

Energiavámpírok felismerése és kezelése (sajna az irtása nem jöhet szóba, mert a jog emberként azonosítja őket)

című kézikönyvet...

ez a teljes értetlenség tiszta olyan volt, mint amit te is szoktál mesélni...

Napfény írta...

Ja ez totál kiborító!
Képzeld a fővámpír szerzett magának egy igazi "tanoncot" azóta lesik egymás szavát szószerint éjt nappallá téve.A borzadáj az, hogy látnom kell mindezt! A végén oda jutok, hogy ránézni is undorodom.
Szívesen írtanék én is!