2008. március 14.

Gyopár: A Márciusi Ifjak (Vázlat Gildornak)

„A minisztériumra nem a hazát, de (…) a kutyámat sem bíznám.” (Petőfi)

- különböző vélemények élnek ma is róluk:

1. nagy szerepük volt, a forradalom az ő művük (demonstráció, célrendszer, kiáltványok elkészítése)
2. nem volt nagy szerepük, csak „hőbörgő”, lázadó fiatalok voltak, meggondolatlanok/ a forradalom nélkülük is kitört volna európai mintára

- vallásuk vegyes (evangélikus, református, katolikus stb...

- származásuk vegyes (magyar, szlovák, román, ruszin, szász)

- társadalmi helyzetük vegyes (polgári foglalkozások többségben: orvos, műszerész, borbély, jogász, lelkész, hivatalnok, vaskereskedő stb. felmenők – legtöbbjük a társadalom alacsonyabb rétegeiből érkezett (egy báró (Nyáry Albert), néhány birtokos nemes)

Közös bennük: a reformkor küzdelmein felnőtt korosztály, amely többet akar a reformnemzedéknél

CÉLJAIK: szabadság, egyenlőség, testvériség – az elavult társadalmi berendezkedéssel szakítanának – FÜGGETLEN Magyarországot akarnak

+emelkedni vágyó értelmiségi élcsapatot alkotnának

+A pozsonyi országgyűlést Pestre hozatnák*

+ első felelős magyar kormányt megalakítanák

+jobbágyfelszabadítást akarnak

+szabad sajtóért küzdenek

+Olaszországból hazahozatnák a katonákat

+nemzetőrségért és

+választójogért, mindezt vér nélkül!


Kik a Márciusi Ifjak?

- több fázisú szerveződés, baráti kapcsolatokból alakult ki

- a művészet is politikai tényező, de eltérő irodalmi beállítottságú emberek is hasonló politikai célokért küzdöttek

- politikailag, eszmetörténetileg irányultságuk jól kitapintható

- Petőfi köré szerveződött a pilvaxisták köre (Pilvax kávéház, mint irodalmi „klub” – az ilyen kluboknak külföldön nagy divatja volt)

- Pilvax: érzelmi hangulatteremtő erő

- A kezdet: Debrecen, Sárospatak, Győr, Pápa egyetemeihez, kollégiumaihoz, diákköreihez köthető

- Nagyobb nevek: Petőfi, Vasvári, Nyári Albert (ő a legfiatalabb köztük; elhagyja a bárói Y-t), Egressy Gábor, Egressy Béni, Jókai Mór, Irányi Dániel, Irinyi József (ők ketten publicista jogászok), Vas Gereben, Vajda János, Degré Alajos, Bulyovszy Gyula, Vidacs János stb.

Előzmények: - Vahot Imre Divatlapja is egyre többet politizál

– később a Márciusi Ifjak fórumává válik az Életképek című lap

„Mert ahhoz szegődtek a legjobb fejek” (Petőfi)

Mozgatórugók még:

· dicsőségérzet, lelkesség

· feladatvállalás öröme

· a cél nagysága

· A dicsőség meg nem szédíti őket!

„A forradalom kérni ment!” (Egressy Gábor)

„A szélekről nem lehet országot igazgatni”* (Vörösmarty Mihály levele Teleki Lászlóhoz)

Anonimitás à a Marczis Tizenötödike c. lapban jelennek meg névtelen cikkek

Problémák:

- a „nyugtalankodókat” (a nép gyakran így nevezte a Márciusi Ifjakat) gyakran lehazaárulózzák

– sokak szerint egyedül ők (az ifjúság és forradalom) nincsenek megelégedve a „császári királyi apostoli fölséggel”

(Petőfi is írja, hogy az uralkodó hivatalába csak akkor lépne, ha családja éhezne)

- Kossuth sem veszi őket igazán komolyan

- „riasztó radikalizmusként” aposztrofálják sokan

- nem homogén csoportosulás

- nem mindenki Petőfit követi, de az összefogás igénye nagy (Petőfi Dicsőséges nagyurak c. verse)

- a forradalmat is majd tagadják sokan, hogy forradalom

- túl fiataloknak és tapasztalatlanoknak is tartották, tartják őket egyes körök

- nincs igazán fegyverük

- nincs jelentős külföldi politikai kapcsolatuk

- nem mind kiérlelt politikusok, céljaik inkább távlatiak

- a hangos szó nem elég megfelelő mennyiségű anyagi erő nélkül

- a pozsonyi reformellenzéknek írt támogató levél „a postán elsikkasztatott”


Jelentőségük, avagy mit üzennek ma nekünk?

- a kritikai helyzetekben jelentős kezdeményezőerejük volt

- távlati célokat állítottak fel a nemzet javulásának érdekében

Franciaországban februárban, március 13-án Bécsben is kitört a polgári forradalom à

Március 15-én Budapesten, március 18-án pedig Berlinben is megkezdődött a népfelkelés à ebben vállaltak vezető szerepet

- A kialakuló kispolgárság hírnökei voltak

- Az egység, az összefogás fontosságára hívták fel a figyelmet

- Magyar kormányt akartak az idegen helyett, támogatták a kultúrát, bátorságra tanítottak, áldozatvállalásra, kockáztatásra voltak képesek

- Gazdasági, társadalmi változtatások kezdeményezői

- „a napi politikát kicsinyesnek vélték, ők a világ formálására voltak hivatottak”

Petőfi Sándor: A márciusi ifjak

Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt.
Mi valánk a legelsők, kik
Tenni mertünk a honért.

Mi emeltük föl először
A cselekvés zászlaját,
Mi riasztók föl zajunkkal
Nagy álmából a hazát!

A földet, mely koporsó volt
S benn egy nemzet a halott,
Megillettük, és tizennégy
Miljom szív földobogott.

Egy szóvá s egy érzeménnyé
Olvadt össze a haza,
Az érzelem 'lelkesűlés'
A szó 'szabadság' vala.


A vázlat forrásai:
Körmöczi Katalin szerk: A márciusi ifjak nemzedéke, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum kiad. 2000.
Pándi Pál szerk: A magyar irodalom története III. Budapest, Akadémiai kiadó, 1965.
Petőfi Sándor: A márciusi ifjak. Petőfi Sándor összes költeményei. Budapest, Szépirodalmi kiadó, 1972.



A hétvégén még leadok pár részletet, gondolkodjatok el rajta... nem véletlen, hogy kértem ezt a gyűjtést...

0 vélemény érkezett: