2009. február 5.

Infó rólam

Kollegáim pár napja csodálkoztak ebédnél, amikor vicces sztorit meséltem fogyatékosokkal kapcsolatban. Igen, egy évig foglalkoztam fogyatékos fiatalokkal. Hogy miért is? Naná, hogy egy helyes, szintén nekik segítő leány miatt...
Vicces, de a fogyisokkal foglalkozásból is lehet tanulni.
Szolgálat. Nem mondom, hogy jó volt, de minden ember életében kell, hogy legyen szolgálat, mert vannak a világban olyan dolgok, amik sosem lesznek sikersztorik.
Van aki sok gyereket vállal, van aki lelkesen tanít, és becsülettel nevelik fel mindketten a gyerekeket. Van aki Peruba megy az indiánokhoz, van aki Afrikában tölt el egy évet szeretetszolgálatban.

Egy kicsit mind jobbá teszik a világot.

Aztán jön az IMF és tárgyal az adott országok kormányaival, hogy a kis fejlődés helyett hazug számok döntsék még mélyebb nyomorba a társadalmat.

A napokban jöttem rá valamire. Személyes beszélgetésekben már meséltem róla. Egy kicsit még érlelem a gondolatot, aztán elmesélem nektek...

0 vélemény érkezett: